A knny gets sorn a lovas (a l temre) felll, azutn pedig lel a l htn. A felllst s a lelst mindig a l temre kell csinlunk. Ez az gets azrt „knny”, mert felllsunkkor a slyunk a l egsz testre kihat. gy nem csak a htt terheljk. A lnak is jobb a knny gets.
Ha mr elgg begyakoroltad a tangetst, s jl tudsz a nyeregben lpsben llni, akkor megprblhatod a knny getst. Kezdj el tangetni, s a l jrsnak temre mondd magadban: fel, le, fel, le… Ezutn llj meg lpsbe, s indtsd el jra a lovat getsbe. De itt mr ne dlj htra, hanem a l jrsnak temre llj fel s lj le. Ezt nehz megtanulni, mert nagyon fraszt, s az temet sem knny eltallni. De ha az ember egyszer mr rrzett, attl kezdve mr el sem brja rontani. Sok lovas esik abba a hibba, hogy miutn felllt, vr egy kicsit (pr temet) s csak azutn l le. Vagy ugyangy fordtva. Felll, azutn lel, s vr, amg gy nem dnt, hogy felll. Ezt gy nem j, nem gy kell csinlni. Miutn az ember felllt a nyeregben, azonnal vissza kell lnie, ezutn pedig azonnal fel kell megint llnia. Ez az azonnal sz tbbnyire egyenl a l lpsnek temvel. A legjobb, ha az ember legelszr egy nagyon magas lovon kezdi el a knnygets tanulst, mivel minl nagyobb egy l, annl hosszabbak a lbai, ezrt nagyobbakat lp. A nagy lps miatt pedig lassul az gets teme, gy a lovasnak nem kell olyan gyorsan felllnia s lelnie. Ha a nagy lovon mr jl megy a knnygets, akkor rdemes csak egy msik lovon knnygetni. Az ember ilyenkor ltalban mr teljesen magtl elindul knnygetsbe, s nem is kell magban mondania a fel, le, fel, le temet.
Fontos: SOHA ne kapaszkodj a kantrszrakba, s ne lj a nyereg hts rszbe. Ekkor ugyanis nehezedre esik majd a kvetkez temnl a fellls.
s mivel msnap biztosan izomlzad lesz, jobb ha a lovaglra eltt bemelegtesz. gy: llj fel lbujjhegyre (a fldn, nem a lovon!!!), kezeid vzszintesen mellmagassgban kinyjtva melletted. Guggolj le, s kzben lendtsd elre a kezed, de maradj lbujjhegyen. Ismt llj fel, s trd szt a kezed. Ismteld meg krlbell tzszer. Ha mr sok idt eltltttl knny getsben, nem fontos ezt ismtelgetned. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
