Vinciben sz�letett, �desapja, ser Piero a v�roska jegyz�jek�nt dolgozott, �desanyja, Caterina fiatal parasztl�ny volt a v�roska egyik el�kel� csal�dj�nak szolg�lat�ban. Alapfok� iskol�it sz�l�v�ros�ban v�gezte. 1469-ben Firenz�be utazott, ahol bel�pett Andrea del Verrocchio fest� m�term�be gyakornoknak. A fest� m�helye aff�le „m�v�sziskolak�nt" is szolg�lt. A fest� mellett elsaj�t�totta a vonalas rajz (tulajdonk�ppen a v�zlatk�sz�t�s), a fest�szet �s a szobr�szat alapvet� technik�it. 1473-ban bel�p a Szent Luk�cs-egyes�letbe. Erre az �vre dat�lhat� els�, teljes bizonyoss�ggal neki tulajdon�that� rajza is, amely az Arno foly� v�lgy�t �br�zolja. Az ifj� fest� egyre sikeresebb, h�re egyre n�vekszik, �gy 1482-ben megh�v�st kapott, hogy � k�sz�tse el Mil�n�ban a Francesco Sforza tisztelet�re emelend� hatalmas lovasszobrot. A munk�t sosem fejezte be, csak a hatalmas agyagmodell k�sz�lt el. �vekig elhalmozt�k megrendel�sekkel: ezek k�z�l a legjelent�sebb a Santa Maria delle Grazie-kolostor refekt�rium�ban megfestett fresk�ja, az „Utols� vacsora", amellyel 1498-ban k�sz�lt el. 1500 m�rcius�ban r�vid id�re Velenc�be utazott, (de m�g abban az �vben visszat�rt Firenz�be), ahol 1502-ben Cesare Borgia szolg�lat�ba �ll, �s k�veti �t annak romagnai hadj�rat�ba. Ebb�l az id�szakb�l sz�rmaznak k�zismert er�d�tm�ny- illetve hadig�pezet-v�zlatai. 1503-ban Firenz�ben elkezdte megfesteni remekm�v�t, a Mona Lis�t (k�zismert olasz nev�n la Gioconda). A munka eg�szen 1506-ig h�z�dott, a hagyom�ny szerint a h�rom �ves alkot�munk�b�l k�t �vet vett el Mona Lisa h�res mosoly�nak megalkot�sa, Leonardo ugyanis ennyit t�pel�d�tt a mosoly kialak�t�s�n. Az arck�p fest�s�vel p�rhuzamosan dolgozott a Palazzo Vecchio tan�csterm�ben „Az anghiari csata" c�m� fresk�n, amelynek megfest�s�re a firenzei k�zt�rsas�g k�rte fel. A m� befejez�se ut�n �jult �rdekl�d�ssel fordult a geol�gia �s az anat�mia fel�, ez�rt ilyen t�rgy� st�diumokat vesz Mil�n�ban. 1513-ban R�m�ba utazott, ahol X. Le� p�pa megb�z�s�b�l matematikai-term�szettudom�nyi tanulm�nyokat folytatott, ek�zben 1514-ben alapos tanulm�nyokat k�sz�tett a R�ma-k�rny�ki mocsarak kisz�r�t�s�ra, ezekb�l azonban semmi sem val�sult meg. R�m�ban h�rom �vet t�lt�tt. 1517-ben a Mil�n�t megh�d�t� francia kir�ly megh�vja udvar�ba. Leonardo elfogadta a megh�v�st, �s az Amboise melletti Clos Luc�-ba k�lt�z�tt. K�t �vet t�lt�tt itt, 1519-ben megbetegedett �s meghalt. �r�ks�g�t tan�tv�ny�ra �s bar�tj�ra, a fest� Melzire hagyta.

Leonardo Mil�n�ban (1482-1499)

Az utols� vacsora 1498-ban k�sz�lt el, �s azonnal a t�ma legt�k�letesebb megjelen�t�sek�nt kezdt�k m�ltatni. Elk�sz�l�se �ta a nyugati vil�g f�m�vek�nt tekintett�k. Nem csup�n a mesteri m�don fel�p�tett jelenetek miatt, hanem az�rt is, mert a kompoz�ci�, a sz�nhaszn�lat a vil�g�t�s �s egyes alakok tart�sa �s mozdulata is a bibliai szavakra utal: "Ti k�z�letek egy el�rul engem". Vasari m�r akkor �gy �rt a fresk�r�l: "....mindegyik�k arc�n l�tszik a szeretet, a f�lelem �s a felh�borod�s, illetve a f�jdalom, hogy k�ptelenek kital�lni, mi van Krisztus lelk�ben.". A m�v�sz egy�nis�gk�nt �s l�lektanilag elemezve �br�zolta az apostolokat. Az �rul�t a gesztusok eszk�zeivel kirekesztett�k a k�z�ss�gb�l, de � m�gis ellenpontja J�zus m�lt�s�gteljes alakj�nak. Leonardo befejezetlen�l hagyta J�zus arc�t. A falk�p ma igen rossz �llapotban van, a nedvess�g megrong�lta az id�k sor�n.

Legfontosabb m�vei befejezetlenek maradtak: A h�romkir�lyok im�d�sa, a Szikl�s Madonna, a firenzei Palazzo Vecchio sz�m�ra k�sz�lt Anghiari csata, amelynek csak egy t�red�ke maradt fenn, valamint Mil�n�ban a Muzsikus k�pm�sa.

Az �p�t�sz Leonard�nak sz�mos v�zlata maradt fenn, amelyet m�sok meg is val�s�tottak, de egyetlen fennmaradt �p�let sem tulajdon�that� neki. Nem fejezte be tudom�nyos �r�sainak �sszegy�jt�s�t sem a perspekt�v�r�l, fest�szetr�l. A filoz�fi�r�l, az anat�mi�r�l sz�l� munk�inak kiad�sa is csak terv maradt. M�r �let�ben nagy m�v�sz h�r�ben �llt. Ha a p�pa b�szkes�ge Michelangelo volt R�m�ban, Leonardo Mil�n� herceg��, k�s�bb pedig a francia kir�ly�.

A tud�s Leonardo

1482 k�r�l, egy mil�n�i udvari �ll�s lehet�s�g�nek rem�ny�ben �rott level�ben az akkor harminc�ves Leonardo �gy mutatta be mag�t az Il Mor�nak is nevezett Ludovico Sforza hercegnek, mint eszm�nyi tan�csad�t h�bor�s �vekben, a f�ld alatti alagutak �p�t�s�t, a csatorna�p�t�s szak�rt�j�t, valamint pusk�k �s ostromg�pek feltal�l�j�t. A lev�l v�g�n mell�kesen megeml�tette, hogy b�keid�ben fest�szettel �s szobr�szattal is szokott foglalkozni, �s f�k�nt j�l tudja, hogyan kell �nteni bronz lovas szobrot, amit a herceg apja, Francesco eml�k�re akar fel�ll�ttatni.

Az aj�nlkoz� lev�l sikeresnek bizonyult. Leonardo m�g ugyanabban az �vben elnyerte az �ll�st a mil�n�i udvar m�v�szek�nt �s m�rn�kek�nt. A hivatallal j�r� k�telezetts�gek (sz�nh�zi h�tt�rd�szlet, jelmeztervez�s, csatorn�z�s stb.) csak ideje kis r�sz�t t�lt�tt�k ki. Tudom�nyos k�s�rletei alapj�n �j elj�r�sokat fejlesztett ki. Sz�mos �r�sa is sz�letett, de egyik sem jutott el od�ig, hogy alkalmas legyen a kiad�sra. Ezen k�ziratok tartalma �vsz�zadokig rejtve maradt a vil�g el�l. Leonardo felismer�seinek z�m�t �jra fel kellett fedezni �s m�s kutat�k szereztek h�rnevet a term�szet olyan t�rv�nyeinek kider�t�s�vel, amelyeket � m�r f�lfedezett.

1482 k�r�l az optika �s a vonalperspekt�va foglalkoztatta. Ahogy n�vekedett tud�sa, �gy n�tt az �ltala vizsg�lt ter�letek nagys�ga. 1500 k�r�l a csatorna�p�t�s, a foly�szab�lyoz�s, az �nt�z�rendszerek, a v�zt�roz�k �s hidak legkeresettebb szak�rt�j�nek sz�m�tott. Leonardo siker�t jelent�sen befoly�solta az is, hogy sikeresen n�velte a munka hat�konys�g�t – a csatorna �p�t�s�hez p�ld�ul v�zkiemel� szerkezetet tervezett – amivel jelent�sen cs�kkentette a megrendel� k�lts�geit.

Sz�l�faluj�ban a m�v�szet kedv��rt behat�an tanulm�nyozta a term�szeti k�rnyezetet. Mil�n�ban a m�v�szeti ember�br�zol�s t�k�letes�t�s�nek sz�nd�k�val fogott bele a tudom�nyos ig�ny� boncol�sba. L�tta, hogy az emberi viselked�s h�s�ges �br�zol�s�hoz n�lk�l�zhetetlen annak a bels� �letnek a teljes ismerete, ami alapvet�en meghat�rozza a k�ls� megjelen�st.

Tal�lm�nyai

 Anat�miai munk�ss�ga

A vitruviusi f�rfi

Az emberi test a m�v�szetekre tett hat�s�t �s ar�nyait a Vitruvius-tanulm�ny munk�j�ban foglalta �ssze. Tov�bb� az emberi test fel�p�t�s�nek felt�r�s�ban is �tt�r� szerepe volt. Gyakran v�gzett – akkoriban az egyh�z �ltal tiltott – boncol�sokat is.

 Nemi identit�sa

Egyesek szerint Leonardo homoszexu�lis volt. Mindenesetre t�ny, hogy anat�miai rajzaiban szinte kiz�r�lag f�rfiak l�that�ak, b�r ez a kor erk�lcsi �rt�krendje miatt is alakulhatott �gy (szok�s volt a n�i alakok �br�zol�s�hoz is f�rfi modellt haszn�lni, a n�i modelleket ugyanis prostitu�ltk�nt kezelt�k).

 H�resebb festm�nyei

L�da a hatty�val

• Angyali �dv�zlet (1472-1475 k�r�l)
• Zen�sz k�pm�sa (1475 k�r�l)
• Madonna Benois (Madonna vir�ggal) (1475-1478)
• Szegf�s Madonna (1478-1481)
• Szikl�s Madonna (1483-1486)
• Hermelines n� (1485-1490)
• Madonna Litta (Madonna �s a gyermek J�zus) (1490-1491)
• Utols� vacsora (1495-1497)
• Mona Lisa (1503-1506)
• Szent Anna harmadmag�val (1508-1510)
• Keresztel� Szent J�nos (1513-1516)